A Kúria Igazsága
Magyarországon soha nem látott 600 millió forint feletti kötbérfizetésre marasztalt egy polgári peres eljárásban a Kúria egy magánszemélyt egy nagyon befolyásos felperessel szemben olyan szerződésszegés alapján, amit alperes nem követett el, az ítélet nem tudta megjelölni, hogy alperes konkrétan melyik pontját is szegte meg a szerződésnek és a kötbérmarasztalást a Kúria annak ellenére alkalmazta, hogy a kötbérkikötés nem tartalmazta, hogy az egyértelműen mire is vonatkozik...
Az Ítélet az alperes legalapvetőbb alkotmányos jogait sérti
Különösen nagy értékre elkövetett csalás
Egy különösen nagy értékre elkövetett csalás áldozata lettem, amelynek folyományaként felperes, aki egy nagyon befolyásos és tőkeerős cég ingyen, minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül el kívánta venni a vállalkozásom 50%-át. Miután azt nem kívántam átadni felfüggesztették a szállítási számláim kifizetését. Ezután rengeteg fizetési felszólítást követőn, miután tartozásuk elérte a 156 millió forintot, - amelynek következtében vállalkozásom a fizetésképtelenség határárára ért, - felmondtam a szerződést. A meglepetés ezután ért, mert felperes beperelt engem magánszemélyként és a vállalkozásomat is 30 millió USD kötbér megfizetésére. Mindezt úgy, hogy a szerződés teljesítési szakaszában soha, fel sem merült, hogy bármilyen tekintetben is szerződésszegést követtem volna el. A szállítási szerződést én mondtam fel megrendelő súlyos szerződésszegése miatt. Ez hogy lehetett lehetséges????
Egy látszólag korrekt szerződést kötöttünk 2011-ben. Csupán egyetlen csapdát tett a felperes a szerződésbe. Ez volt a kötbérkikötés, amire én természetes személyként készfizető kezességet vállaltam. (Tudom, őrültség volt) A tárgyalásaink szerint a kötbér, csak és kizárólag arra vonatkozott, és én arra vállaltam kötelezettséget, hogy kötbért fizetek, amennyiben megsértem felperes kizárólagos forgalmazási jogait. Azt mondtam, hogy lehet ez az összeg bármekkora, ilyent én úgysem csinálok. Ilyen nem is fordult elő.
3 x 10 millió USD-re kikötött kötbér érvénytelensége
A kötbér egy önként vállalt büntetés, amit kötelezett abban az esetben kell, hogy megfizessen a jogosultnak, amennyiben a szerződésben pontosan meghatározott feltételeket a kötelezett nem teljesíti. Kötbért ki lehet kötni bármire, azonban az érvényességének az alapvető feltétele, hogy a kötbért írásba kell foglalni és annak tárgyának és terjedelmének egyértelműnek kell lennie. Kötbér csak abban az esetben követelhető, ha a jogosultság a szerződés szövegből egyértelműen kiolvasható. Jelen szerződésben, amit a felperes fogalmazott meg a kötbér megtévesztésre alkalmasan direkt pontatlanul került megfogalmazásra. Teljesen jóhiszeműen annak a tudatában írtam alá a szerződést, hogy a kötbér csak és kizárólag a kizárólagossági jogok megsértésére vonatkozik. Az első jogerős ítélet nagyon helyesen megállapította, hogy a kötbérkikötés ilyen megfogalmazásban nem teljesíti az egyértelműségi feltételeket és így a konszenzus hiányára tekintettel az megkötésétől kezdve érvénytelen.
A felperes oldaláról ezen a ponton lépett be egy, a jogi berkekben is hírhedten befolyásos ügyvédi iroda, amely felülvizsgálati eljárást indított a jogerős ítélet ellen. A Kúria felülvizsgálati eljárásban megállapította, hogy a 3 x 10 millió USD kötbérkikötés - 3 szerződés került aláírásra szerződésenként 10 millió USD-re kikötött kötbérrel - ebben a megfogalmazásban bármely szerződésszegés esetén alkalmazandó. A Kúria az ítéletében teljes egészében mellőzte a legfontosabb érveinket és bizonyításainkat és azokat nem csak az értékelésből, de még az ítéletben az említéséből is kihagyta. A Kúriának nem tűnt fel, ill. nem akarta észrevenni, azt az alapvető tényt, hogy amennyiben a jogerős ítélet és a Kúria ugyanazt a kötbérkikötést másként értelmezi, úgy egyáltalán nem beszélhetünk egyértelműségről, ami a kötbérkikötés érvényességének az egyik legfontosabb alapkövetelménye. A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívűl helyezte és új eljárásra kötelezte az ítélőtáblát.
Miután új felállásban a megismételt eljárásban a Fővárosi Ítélőtábla, majd újabb felülvizsgálati eljárásában a Kúria sem talált olyan szerződésszegést, amely a szerződés hatálya alatt merült volna fel, a Kúria az eredeti határozatához képest kiterjesztő értelmezéssel a szerződésszegésen túl, szerződésszegésnek nem minősülő túlélő kötelezettségvállalásra is alkalmazta a kötbért.
Magyarországon példátlan 600 millió forint feletti marasztalás természetes személy részére
A Kúria 600 millió forint felett marasztalt engem magánszemélyként úgy, hogy nem követtem el szerződésszegést, a jogerős ítélet nem tudta megjelölni, hogy pontosan melyik pontját is szegtem meg a szerződésnek, az alkalmazott kötbér szándékosan megtévesztően volt kikötve és nem tartalmazta egyértelműen, hogy mire is vonatkozik. A jogerős ítélet értékelés nélkül hagyta, hogy felperes jogos ok nélkül tagadta meg szállítási számláim kifizetését és ezzel akarta kikényszeríteni, hogy átadjam vállalkozásom 50%-t minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül.
A jogerős ítélet marasztalása olyan volumenű, amely az egész családom életét ellehetetleníti, a gyerekeink jövőjét elveszi.
Mindezt úgy, hogy a megismételt másodfokú eljárás és a Kúriai felülvizsgálat rendre figyelmen kívűl hagyta a legfontosabb érveinket és bizonyítékainkat.
A Felperes egy Magyarországon bejegyzett, visszakövethetetlen off-shore hátterű, valójában Magyarországon élő Izraeli állampolgárok által birtokolt vállalkozás, amely meghatározó szereplője volt a később hírhedté vált, idős embereket megvezető és kifosztó termékbemutatós vállalkozásoknak.
Magyar István